Kötött nyakmelegítő

Mint a legtöbb aktívan kézműveskedő embernél, az ékszerkészítés nálam is hobbinak indult eredetileg. Aztán amikor elvégeztem a tűzzománc, majd az ötvös sulit, a hobbiból lassan munka lett. Ha készítettem valamit, a családom megkérdezte, hogy eladásra készült? Ritkán van/volt olyan, hogy valamit csak a saját szórakozásomra készítsek el (ezek többnyire komolyabb ötvösékszerek, amiket meg sem próbálok eladni megfelelő felület híján...). Mivel így elvesztettem a hobbimat (vagy ha így szimpatikusabb: a munkám a hobbim :P), kellett találni valami mást, amit szimplán a szórakozásért csinálhatok, mindenféle kötöttségek nélkül. Ja, és lehetőleg azért legyen kreatív. :P

Kb másfél éve kezdtem el horgolni tanulni, vagyis feleleveníteni azt, amit gyerekkoromban megtanultam. eredetileg azért, mert teljesen beleszerettem a csipkékbe, amiről aztán kiderült, hogy inkább vert csipke az, és köze sincs a horgoláshoz. ;) Idővel aztán rájöttem, hogy csipkét nem csak horgolni lehet, hanem kötni is - nálam valamiért a kötés=pulóver volt, de semmiképp sem csipke. Miután a Facebookos Kötős-horgolós csoport eloszlatta ezt a tévhitet, persze kötni is meg akartam tanulni. :P

A fentebb említett fb csoportban fut most egy játék, ami olyan, mint régen a suliban volt a "karácsonyi húzás". Igaz, csak virtuálisan húztunk, de lényeg, hogy a "húzottadnak" kell kötni vagy horgolni nyakmelegítőt. Vicces látni, hogy mindenki mennyire izgul, hogy vajon jól választott-e színt és mintát a párjának. ;)

Én a múlt héten készültem el ezzel a nyakmelegítővel, és még legalább 3 hétig kell izgulnom, hogy vajon a páromnak tetszeni fog-e. (Mivel igyekszünk úgy postolni a munkákról a képeket, hogy ne lehessen rájönni, melyik kinek készül, pl szín alapján, ennek a sálnak sem ez a szép lila az eredeti színe. :)

Fonal: Lana Grossa MerinoMix, majdnem 2 gombolyag
Minta: Origami Falls Cowl

Én többször ismételtem a megadott mintaegységet, és kevesebb szemszámmal indítottam. A kezdés (és a befejezés is) az ún. "picot hem" kezdéssel indult, amit sokáig annyira nem értettem, hogy kb 3x bontottam le a sálat az első 10 sor után. :P Lényeg, hogy provisional cast on-nal kezdünk, azaz először csinálunk egy annyi láncszemből álló sort, ahány szemmel kezdeni fogunk. Ezt simán horgolótűvel csináljuk, majd ügyesen felfűzzük a kötőtűre a láncszemeket, és úgy folytatjuk a kötést, hogy lényegében a második sort kezdjük kötni. 7 sima sor után jön egy sor, ahol "1 ráhajtás, 2 simán összekötött szem" váltakozik, majd ismét kötünk 7 sima sort. Ekkor kibontjuk a láncszemsort a kötés alján, felszedjük egy másik tűre, és visszahajtjuk hátra fele a kötést. A két tűt (amivel eddig dolgoztunk, és amire az előbb felszedtük a kibontott szemeket) egymás mellé tesszük, és úgy kötünk tovább, hogy két szemet összekötünk: egyet az egyik tűről, másikat a másikról. Így ugyanannyi szemszám marad, de már csak egy tű lesz a kezünkben, a kötés alja pedig egy vastagabb és masszívabb szegély lesz, ami nem pöndörödik fel. A pikókat meg a "ráhajtás-2 szem össze" sor adja: ez van pont a hajtásnál, és ez a minta tűnik úgy, mint ha pikók lennének a kötés szélén. Szerintem zseniális technika, bár elég macerás, és elég vastag is, így vékonyabb fonalnál nem biztos, hogy annyira jól mutat.

A másik nagy (újra)felfedezés pedig a kötésjelölő volt. Miután a második sorba (mmint ahol már mintát kellett kötni) elbambultam és a sor végén nem jött ki a szemszám, rájöttem, hogy minden mintaegység végén oda kéne biggyeszteni egy kötésjelölőt, és akkor legalább még 10 szemen belül észre veszem, ha valamit elszúrtam. Kivéve, ha annyira bambulok, hogy sima helyett fordítottakat kötök, de megfelelő szemszámban - na arra nincs segítség. ;P Így mindenesetre egész jól le lehet minimalizálni a tévedéseket.

 itt épp a méretet próbálgattam, fent látszanak a kötésjelölők is :)

Én nagyon szeretem a csősálakat/nyakmelegítőket, mert nem tud annyira elcsúszni a nyakamban, mint egy sima sál, és sokkal látványosabban és gyorsabban lehet haladni velük, mint egy 2 méteres, körbetekerős verzióval. :)